2011. szeptember 26., hétfő

Faliszekrény II.rész

Megszáradt a paszta, lehet folytatni a munkát. Mielőtt az "építés" részébe fogtam volna, szépen le kellett csiszolni a pasztás részeket, mert az "mindenhova" megy, nem csak a résekbe. Voltak olyan rések, ahol nem sikerült teljesen egyenletesre kenni a felületet, ott megint kentem rá egy adagot, megszáradt, megcsiszoltam.
Lássuk, mit is kellett még csinálni, mielőtt festésre adhatnám a fejemet... (és most következik a vicces sorozat, nevetünk saját hülyeségeinken.)




Az egyik ajtónál-ami kívül van- a takaró díszléce félig el/le volt törve. Férjem vett egy szép szálat, lemértem, levágtam ami kellett és szépen felragasztottam. Fú, nagyon jó a Palma fa ragasztó-már mondtam, giga jól fog. Igen ám, de amikor illestztgettem az ajtókat a szekrényre, hogy majd hova rakjam a mágnes zárat vettem észre, hogy a takaró díszléc nem takar. Nem úgy ragasztottam fel, hogy félig "lelógjon" hosszában, hanem teljesen a széle vonalában. Így spaklit is kalapácsot elő, és nagyon óvatosan felszedtem. Hála égnek nem tört el, kár nem lett az ajtóban. Kicsit megcsiszoltam, hogy lejöjjön a maradék ragasztó, és akkor rendesen, ahogy kell, felragasztottam a takaró-díszlécet.







Aztán itt volt ez a másik probléma, hogy a szekrény belső oldalán, ilyen kis bevágások vannak polc sarkainak, és a polc 4 sarka is így van kialakítva, hogy mint a fogaskerék, egymásba kapaszkodva tartanak. Szóval. A két polc egyrészt nem elég, másrészt vastag és otromba, de az új polcokkal sem akarok bibelődni, hogy mindegyik sarkát kivagdosom ilyen formájúra. Plusz, szeretném, ha meglenne az a szabadságom, hogy eldöntöm, épp hova rakok polcot-a tartalom magasságától függően ugye.




Így elmentük apósommal a bauh-ba (ott MINDENT lemérnek és kivágnak milliméterre pontosan, ahogy kérem), és vettem HDF lapot ide az oldalba, hogy felszögeljem, majd lefestem, és így szép lesz az a belső oldala.
Mivel a közepe üreges, ezért lemértem a két szélét, és azon belül is bejelölgettem a fogacskák részeit, hogy tudjam, majd hova üthetek be szöget, és majd hova mehetnek a polc tartók kis pöckei is. Sziszifuszi meló volt.


Miután méricskéltem, és szabtag vágtam és beszögeltem, lepasztáztama  szögeket, mert azon nem bizti, hogy fog majd a festék.
Másnap lecsiszoltam-volna, hogy csak a szögeken legyen paszta. Lejött a szögekről is. Sebaj, majd ráfestek külön a szögekre többször, hogy fedjenek. Lecsiszoltam az egész felületet végül, hogy ne sima legyen, hanem olyan borzos. Majd fel kell írjam magamnak, hány centiként vannak az üreges és nem üreges részek, hogy festés után is tudjam hova fúrhatok polctartót.
Ezután jöttek az ajtók.
Alul meghagytam a kis pöckös részt, amely beleilleszkedik a lukba ezáltal használhatóvá téve az ajtót. Felül ki kellett szednem, mert idiótán volt rászögelve és másképp nem is tudtam volna kivenni az ajtókat. Barkácsáruházban kerestünk apósommal valami modern fajtát, mondjuk ugyanezt, csak olyan rugósat, amelyek könnyedén lehet bepattintani a helyére. Nincs.

Így maradt az eredeti, amelyet becsavaroztunk a helyére. Igen ám, de állandóan elcsúszott. Nagy nehezen rácsavaroztuk, az összes kezünkkel szorítva a helyére, közben hol én, hol férjem fogta a csavarhúzó gépet. Ok, akkor próbáljuk berakni. Bammmmm. Nem lehet, hiszen pont annyi hiányzik-hely, amennyi a pöcök magassága. Próbálgattuk, majdnem beerőszakoltuk, de hirtelen eszembe jutott, hogy nem kéne, hiszen nincs lefestve, aztán majd kivenni nem tudjuk.
Ok, vissza. De mégis, valahogy ki kéne próbálni, hogy szépen kivitelezhető-e ez az ajtósdi, jó helyre raktuk-é meg egyáltalán. Az a (szerintem) zseniális ötletem támadt, hogy alsó pöcköt berakjuk a helyére ajtóstúl, utána a levett pöckös lemezkét behelyezzük felülre is a helyére, majd a másikunk alá csúsztatja az ajtót, és majd így csavarozzuk rá a pöckös lemezt az ajtóra. Működött!!!


Ezután jött a fekete leves következő adagja. Ajtó szorul, mivel az új belső oldallap ( a HDF lap amit én szögeltem be) egy-néhány (!!!) mm-errel szélesebb. Na mi legyen. Vegyük le az oldallapot. Nem lehet, mert gigantikusan odaszögeltem. Megpróbáltam a lehetetlent és nekiestem a csiszológépemmel, a legdörzsisebb csiszolópapírral. Sikerült úgy lecsiszolnom belőle, hogy utána szépen elfért az ajtó éle ki és becsukáskor :D
A mágnes zárat végül majd akkor szögelem a helyére, ha le lett festve.

Nos, a szekrény festésre készen áll, talán pár héten belül sort is tudok keríteni rá :) Azóta lecsiszoltam a tálaló szekrényem teljes felső részét, ami szintén nem volt kutya :)
A lényeg, hogy tanuljunk a hibáinkból! Nekem megvolt !

2011. szeptember 24., szombat

Őszi ajtódísz

Még sem gesztenye, sem szív alak, de nem is szárazvirág kompozíció. Sőt, nem is az ajtón fotóztam :) Elegem lett a kör alakú ajtódíszekből, évek óta ezzel jövök. Volt egy natúr színű képkeretem, aminek a belseje üveg volt (jó súlya volt...). Férjem kiszedte az üveget, én pedig lefújtam ugyanazzal a színnel, mint Szilvi ékszertartóját. A masnik blézerből vannak mint a párnahuzatok, és a középen logó díszecskék is egy régebbi függő díszem maradéka. "Mit találunk a ház körül" alapon, ingyen, mégis valami új született!
Az új merész színű ajtómhoz nagyon jól fog illeni :)







Azt hiszem ezt a képkeretet felhasználom a karácsonyi-téli ajtódíszhez is!

megjegyzés: az üres képkeret ilyen fajta felhasználási módja nem az én ötletem, előttem már számos kreatívoskodós emberke használta!

Képeslap Szilvinek

Pop-up képeslap megint-régebben készült. A "pop-up"-s részét egy "kapott" képeslapból vágtam ki. Újrahasznosítás :)





"A világban annyi
csoda vár
felfedezésre,
hogy egyetlen napot
sem hagyhatunk
meglepetés
nélkül elmúlni.
"

2011. szeptember 23., péntek

Bejárati ajtó

Biztosan nem lesz fehér műanyag, natúr fa, pácolt fa, sötét barna fém, fekete sem. Valami nagyon különlegeset szeretnék, merészet!







Eddig sárga a befutó...

2011. szeptember 20., kedd

"Köszönöm" buli

Szombaton, azaz szeptember 17-én tartottunk egy szalonnasütős félig házavató bulit, azoknak (és csak azoknak) akik valamilyen úton-módon segítettek nekünk ebben a nagy munkában.
Az udvarunk már egész pofás, főleg ha az előzményeket ( az udvar korábbi helyzetét értem) nézzük.
A menü szalonna, sütnivaló virsli, paradicsom, paprika, sok lilahagyma és friss fehér kenyér volt. Volt még torma, és kecsöp és sütni való alma és Jucusnak hoztam bébi kukoricát és gombafejeket is grillezni a zsíros kenyér mellé, mert ő nem eszik húst. Volt sok sok üdítő és sütik is voltak, ezúton is köszönet a szorgos kezekért, akik hoztak házi sütiket :). Volt még zene, igazi country, és csuda jó hangulat!! Az elején mindenkit noszogatni kellett, hogy süssön mán, aztán felváltva adogattuk a nyársakat és a fél tégla ülőkéket egymásnak :) A gyerkőcöket nem lehetett lelőni még késő este sem, kb 3/4 11-re értünk haza. Persze mindenki dőlt az ágyba bé, miután leszedtük magunkról a mocskot :).



 


Akartam készíteni egy "Köszönöm" feliratot a teraszra és néhány "befőttes üvegben mécses kis raffia masnival" díszítést, de nem volt időm rá. Egész délelőtt csempe és kőpadló után kajtattunk, mert elkezdték ugye burkolni a fürdőt és a mosókonyhát (már kész van azóta!!!)...és nem igazán tudtunk dönteni melyik legyen....
Megmondom őszintén: miközben ott ültünk a tűz körül, mindenki csupa füst szagú és trutyis kezű a szalonnától és engem még a gyerekem is leevett kecsöppel és egyébbel pár helyen, és lábujjunk is poros volt (már akin szandál vagy papucs volt és mert még nincs mindenhol fű) és ettük a mérthetetlenül egyszerű kaját, semmi díszítés csak zene és a tömeg, olyan jó volt. Rájöttem, néha kell ez a teljesen egyszerűség, amikor nem akarok mindent kidolgozni az utolsó pici részletig és nem töltök egy hetet a konyhában a menü elkészítésével. Nagyon jó volt.

Persze ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve ha buli van nálunk csak vajas kenyér van párizsivel és nem adom meg a módját-dehogynem. Csak éppen ennél csak több időm lesz ilyenekre felkészülni, ha a jövőbeni nálunk tartott bulikat nézem :) és továbbra is, aki hozzánk jön, innia kell (nem alkoholt, hanem teát, kávét, de min egy pohár vizet) és mindig van nálam valami finomság :) 


Sz, mint Szilvi

Mindenki azt hitte, hogy ez egy szónak a része, a "köszönöm" vagy "ősz" de nem talált. Most aztán lehull a lepel!

bocsi a hátérért, de mire fényképezőt szereztem, kint már nem lehetett fotózni...

Történt ugyanis, hogy közös volt-osztálytársunk Edina, megmutatta milyen ékszertartót készített. A kreatívos-blog világ tele van már MINDENFÉLE ékszertartós ötletekkel, tényleg annyi féle megoldást láttam, hogy egy poszt nem lenne elég bemutatni. Edi a csirkehálós-képkereteset készítette el, ami Szilvinek nagyon tetszett. És hát Szilvinek 18-án volt a szülinapja, és nem mellesleg ott volt a bulin szombaton, így kapóra jött a "füles" mit kellene neki készítenem. 


Miért nem a csirkehálósat készítettem el, azt nem tudom, talán égtem a vágytól, hogy használhassam a dekopír fűrészt és fújhassak végre sprayfestékkel, így lett az "SZ" mint Szilvi keresztnevének monogramja.


Igazán nem akartam túl bonyolítani a dolgot, így lett a drótos megoldás, amelyre nemes egyszerűséggel lehet az ékszereket felakasztani. 
Mikor kész lett, nagyon üresnek tűnt az egész. Ok szép magentás színű (szerintem ez nagyon illik a Szilvihez), de kell rá még valami... Arra gondoltam, hogy nagyobb méretű, szép, fehér gyöngyöket rakok fel rá itt ott, épp csak mutatóba. Nem sikerült felfűznom. Akkor jött a B terv, ezek az édes virágocskák és pillangók. A drótot pedig csak meghajlítottam közvetlenül mellette, hogy ne csúszkáljon el.


Hátul pedig egyszerű szögekre tekertem fel a drótok végét és kapott 2 lábacskát megtartásra, mint a képkeretek.




Igaziból nem tudtam eldönteni, tetszik-e amit csináltam, vagy sem (mármint nekem). A lényeg azon volt, hogy NEKI tessen. Mondtam, hogy ha nem is tetszik, akkor is nagyon örüljön neki :) Nagyon örült :)


2010. szeptember 24. kiegészítés- elküldte nekem az új Tulajdonos, milyen használata közben :)


2011. szeptember 15., csütörtök

Faliszekrény I. rész

Van ez a faliszekrényem, amit vettem a vaterán. Aranyos kis darabnak tűnt, jó lesz a konyhánkba, ha már a férjem kitalálta, hogy legyen minden szekrény más és régi és felújított... Nagyon nehéz adás-vétel volt, de végre nálunk van, szóval neki álltam felpofozni, mert szinte újra fel kellett építeni az egészet. Úgy gondolom ez egy 3 részes poszt lesz, mivel egy posztba nem fér bele az a sok sok javítás, egészen odáig, hogy a konyhánkban virít teljes új köntösében, új fogantyúval és megfiatalodva :) Amit rögtön láttam hibát: díszléc félig letörve az ajtón, díszítés félig lejőve-lógva a jobb oldalon, többi díszléc csak lötyög, egyik ajtót nem lehet kinyitni, mert nincs hozzá kulcs, egyik ajtó feszül kinyitáskor, mert nem jó helyre van behelyezve a sarka.


Kezdtem azzal, hogy szétszedtem. Az ajtókat kivettem, ehhez ki kellett szedegetni szögeket, amelyekkel bele volt szögelve a corpusba. Kiszedtem a régi zárszelvényt, nem kulccsal fogjuk használni, hanem mágnesesen vagy csak simán. Felülről kiszedtem a kis hornyokat, amelyekkel kapaszkodik a corpusba, egyrészt ramaty volt, másrészt "érdekesen" volt megszögelve. Leszedtem a lötyögő-lógó díszléceket is, és a kulcs-lyuk körül lévő díszítést is.
Így teljesen szétszedve jól meg tudtam vizsgálni, milyen hibák vannak.





Az rögtön látszódott, hogy lesz mit szilikonoznom és pasztáznom.
Itt a képen is látszik, hogy  hátfalnál az illesztéseknél volt egy hatalmas rés, amit rongydarabkákkal tömtek ki. Ezt kifújtam szilikonnal. Ugyanígy  a zárnak a helyét, a kulcs-lyuknak a helyét, és minden pici részt pasztáztam vagy szilikonoztam, hogy szép egyenletes legyen mindenhol a felület.


női kézbe való és nagyon könnyű!
DE! Előtte le kellett csiszolni az egészet, mint az őrület! A legdurvább csiszoló papírt használtam (40-es, állítólag ennél nincs durvább..) Az illesztések nem igazán voltak pontosak, pl az ajtóknál az üveg mellett a takaró lécek egyik volt, hogy teljesen "kilógott" az ajtó síkjából, míg í mellette levő szépen egybe simult. Voltak rücskök, hasonlók, na de a fő lecsiszolni való az a lakkos réteg volt, ami kívül látszódott a szekrényen. A belseje nagyon fekete volt, az is világosodott valamennyire.
Az ajtókat félig kézzel csiszoltam, tehát ami közvetlenül az ablak mellett voltak takarólécek, ott maszkoló tapaszt ragasztottam végig, hogy meg ne karcoljam csiszolás közben az üveget. Azon nem tudnék javítani. Az íves díszléceket is kézzel csiszoltam, mert a géppel nem tudtam olyan kis szögben mozogni.






Ezután jött a javítás része. Újra-vagy visszaszögeltem a díszléceket felül, megerősítettem újabb szögekkel a lógós részeket. Pasztáztam-szilikonoztam. Ragasztottam. Amit csak el tudtok képzelni





Mivel nagyon mély rést hagyott a régi zárszelvénynek stb a helye, ezért jócskán meg kellett töltenem szilikonnal. Viszont ez, ahogy szárad megy össze így túl sokat sem szabad belefújni. Egyébként nagyon jó móka, belefújom az adagot és utána ujjal végig húzom-simítom, olyan jó érzés ahogy szép sima lesz :-P



No, most hagyjuk száradni a pasztákat, meg szilikont, aztán folytatjuk tovább a munkát, ok? :)
Addig is igyatok nálam egy teát!

2011. szeptember 14., szerda

Kék esernyő

A facebookos oldalamon jól beharangoztam ezt a kék esernyőt, hogy vajon mit fogok vele/belőle csinálni, és biztos vagyok benne, hogy majdnem mindenki valami extrára gondolt. Mert manapság már olyan ötleteket látunk az internetes forgatagban, hogy tárgyak új felhasználási módot kapnak. (extra alatt azt értem, hogy pl pl pl pl-most gondolkozom-pl pl, hogy pl a befőttes üvegekből lámpa búra lesz...)
Akik erre vártak, rossz hírem van. A kék esernyőm maradt kék esernyő, amit esőben használok, de....
...kellett a kék alapon fehér pöttyös ballon/esőkabátomhoz egy jó kis esernyő ( amikor ezt a kabátot vettem, még nem éreztem, hogy pöttyös imádó vagyok, csak szükségem volt egy ilyen esős-szeles időre való hosszabb kabátkára és a pöttyös mellett még volt fekete és fehér. Egyértelmű, hogy a pöttyöset választottam, ezeken a  szürke hideg napokon legalább a kabátunk legyen vidám! Meg most már az esernyőm is :-D)
  
 Így vettem ezt a sima sötétkék esernyőt, és természetesen egy kedves kis csipkeszalagot varrtam körbe-körbe-körbe-körbe...
és mert szeretek flancolni-néha kell-és mert a kitűző jó, varrtam egy icikepicike kis kitűzőt, olyan virágformát. Rávarrtam.
Most már ide nekem az zivatart és szélvihart is :) Mosolyogva megyek elázni :D

(Igen, az esernyő tényleg vizes, és a második képen olyan, mintha esőben állnék. Ez azért van, mert az anyósom és apósom olyan tök jó fej, hogy 50 év felett is benne vannak minden buliban és ökörségben. Ezt pl az apósom találta ki, hogy locsolóval, a legfinomabb sugárral engedi rám a vizet, hogy még élethűbb legyen a "divatbemutató" :D Nagyon jó móka volt és puszi neki az ötletért :-D)


Felirat hozzáadása



Aktuális állapotok III.

A múlt heti elkészülések után és a tervekből, amiket felsoroltam, azt mondhatom, 90%-ban sikerültek is.
Bölcsibe cipelés oda és vissza nem egy leányálom, így két kerülettel arrébb, de kezdünk belejönni. Most már tényleg nemsokára csak felszállok a buszra és leszállok a buszról és elsétálok a gyerekemért onnan meg hazaSÉTÁLUNK 10 perc alatt. Nemsokára!
Mi történt eddig:

  • Az ajtó-és ablaknyílásokat, amelyek feleslegessé váltak (mert vagy nem lesz már ott nyílás, vagy máshol lesz helyette... akár fél méterrel arrébb :-) ) befalazták
  • fürdőben ott díszelegnek a víz-és lefolyó csövek
  • MINDEN mennyezeti lámpának való dolog kifúrva és "befűzve"-na jó, egyiknél, ami az ebédlő asztal felett lesz, már mondtam hogy picit arrébb kéne tenni. De az csak egy 5 perces fúrás és kész
  • Kész a konyhám "szerkezete", elektromosság is belefűzve a szagelszívónak és főzőlapnak!
  • Fiúk (a  fiúk többnyire=férj+após) lebetonozták a terasz egyik felét a lépcső helyén, amit hétvége előtt felfalaztak.
  • Elkezdtem renoválni az üveges felső szekrényt, erről szerintem vagy 3 poszt is lesz a nagyon részletes felújítástól a dizájnig :P
  • részben, ahol új nyílások lettek és a fürdőben történt fúrások helyét a padlón elkedztéka  fiúk feltölteni betonnal.
Ő Mikrobi-Kőmíves Kelemmenné helyett :)

a régi kamra ablaka, ami már a konyha része-mármint a kamra

ajtó volt kintről a padláshoz és pincéhez, ez lesz a  kamrám és a mosókonyhám

a terasz egy fele, nincs már lépcső

konyha és fürdő közti régi ajtó, a konyha felől nézve
konyha és fürdő közti régi ajtó a fürdőből nézve
vizes csövek és lefolyók a fürdőben :)

a konyha "váza" a nappaliból nézve

régi ajtó a régi előszoba és egyik szoba között, most már ez  a nappaliból nézve, túloldalt a folyosó és hálók



fürdő és régi egyik szoba közti  ajtó, fürdőből nézve

fürdő gipszkartonozása elkezdődött.gyorsabb és egyszerűbb mintha levakolnánk az egészet (és a csövek legalább mehetnek mögötte


Mi a terv a hétre?
  • maradék küszöböknél betonozás bent
  • fürdő gipszkartonozása kész lesz
  • mosókonyhában és fürdőben vasárnapra lesz burkolat!!!!! :)
  • szombaton csapunk egy jó kis házavató bulit
  • befejezem a felsőszekrényt a konyhába-javítások stb, kivéve a festést.
  • a hátsó terasznak megcsinálni a korlátot (fa oszlopokat már kaptunk hozzá, csak fel kell rakni)
  • régi redőnytokokat hőszigetelem
  • sikeres szóbeli vizsgát teszek pénteken a főiskolán :D:D:D:D
Sajnos a vakolás a héten nem sikerült, de ma kaptam a hírt, hogy hétfőn jönnek a kőmívesek és úgy le lesz vakolva minden, hogy utána már csak tényleg festeni kell majd a falakat :) Hurrá!!!!



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Kedves Látogató!
Köszönöm, hogy megtiszteltél bizalmaddal és látogatásoddal. Remélem, nagyon jól érzed majd magad nálam, és sok új ötletet tudok neked adni. Ahhoz, hogy hosszútávon működhessen a blog és sokáig tudjak az olvasóknak örömet okozni (és én is sokáig örömöm lelhessem az alkotásban), arra kérlek Téged, hogy a blogban megjelent tartalmakat ne másold, hanem a link megjelenítésével jelöld meg a forrást, mert rengeteg munkám van a kitalálástól a megvalósításon át egészen addig, hogy ide (igényesen) felkerülhessen bármi. Köszönöm megértésedet! ;-)
Szeretettel várlak vissza :-)
Fanni